Válasszon nyelvet

Hírek

Hálózati radiológia – a minőség missziója

Hálózati radiológia – a minőség missziója
Bogner Péter, Bágyi Péter
Magyar Radiológia Online 2025; 16(3): 2/1-3.

Mintegy 20 évre érdemes visszatekintenünk, ha a radiológia digitalizációjának kezdeteiről gondolkodunk. Ekkor jelennek meg az első intézményi PACS-rendszerek, melyek hatással voltak a DICOM-szabvány konszolidációjára, majd fokozatosan a digitális képeket monitorokon kezdtük megtekinteni és értékelni. Az internet fejlődésével már intézményen kívül  is közvetíthetővé váltak a radiológiai képek, ami a 2000-es évek derekán lehetővé teszi a teleradiológia indulását. A digitalizáció hatásai fundamentálisak, a digitalizáció evolúciója jelenleg a mesterséges intelligencia forradalmi periódusában tart, melynek eredményei már látszanak, de a konklúzió még korántsem.
A radiológia digitális transzformációja szinte észrevétlenül alakította át a radiológia működését, és aligha kétséges, hogy a szakma súlyának és fontosságának újradefiniálásában  meghatározó szerepe volt/van. Talán paradoxnak tűnhet, hogy a radiológia felemelkedése egyre nagyobb súlyt jelent a radiológusszakmának, fantasztikus mennyiségű (befogadhatatlan) tudást és információt, fokozódó napi terhelést, nehezen teljesíthető elvárásokat. Bár világszerte tapasztalható a radiológiai vizsgálati számok és képszámok növekedése, a szakemberlétszám érdemben ezzel nem tudott lépést tartani, hazai vonatkozásban pedig stagnál.1,2
A PACS és a teleradiológia közti határvonal a COVID-pandémia alatt végképp elhalványult, de az adatkommunikáció és -tárolás logikája és technológiája is átalakulóban van.3
Egy radiológiai vizsgálat elérhetősége egyre könnyebb és magától értetődő, a hard-copy gyakorlatilag megszűnőben van, nem csak a radiológusok, hanem a társszakmák és a páciensek is online érhetik el a radiológiai vizsgálat képanyagát. A vonatkozó szabványok miatt a képkommunikációs rendszerek is átjárhatóak, de több tényező miatt a képkommunikáció is jelentős mértékben homogenizálódott az elmúlt években. Ennek egyik lenyomata a 2022-ben létrejött országos stroke-hálózat, mely a 38 hazai stroke-centrumban elérhetővé tette a stroke-CT-vizsgálatok kiértékelését támogató software-csomagot.4,5 Sajnos az elmúlt időszakban finanszírozási problémák miatt a kiértékelő software már nem minden centrumban működik, de a képkommunikáció, azaz a radiológiai hálózat továbbra is fennáll, ami a neurointervenciós döntéshozatalt ebben a formában is jelentősen támogatja. Másfelől a klinikus és radiológus kollégák gyorsan rájöttek, hogy ez a platform kiválóan használható „bármilyen” radiológiai konzultációra.
A radiológiai hálózat szerveződése ma már tehát egyre kevésbé technikai jellegű, hanem sokkal inkább egy szakmai közösségre épül.
Globális jelenség a kisebb intézmények szakemberhiánya, amit itthon a radiológia vonatkozásában csak megerősíteni tudunk, a példák vég nélkül sorolhatók.6,7 Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a kisebb kórházak, járóbeteg-ellátó intézmények jelentős részére szüksége van az ellátórendszernek és a diagnosztikai szakmák közül a képalkotást lokálisan kell biztosítani. Az egészségügyi kormányzat által bevezetett vármegyei integráció valójában elősegíti a radiológiai hálózatok megerősítését és/vagy vármegyei szintű kialakítását. Az  irányító kórházban dolgozó radiológus kollégák terhei tovább nőnek, a kisebb intézményekben dolgozó, döntő többségben nyugdíjhoz közeli vagy azon túli kollégák  megkönnyebbülhetnek – sokan közülük erőn felül vállalnak/tak és dolgoznak/tak. Ahogy mondani szokás: a kényszer nagy úr – azt biztos senki nem gondolta döntéshozói szinten,  hogy az irányító kórházakban fölösleges radiológuskapacitás van, mely így végre lekötésre kerülhet. A megyei képkommunikáció, illetve hálózat növelheti a  hatékonyságot pl. az utazással töltött idő megspórolásával, az archívumok elérése is lényeges szakmai tartalommal bír.
De lehet-e más előnye a kialakuló megyei/regionális/országos radiológiai hálózatoknak?
Az országos stroke-hálózat egyik alapvető hatása volt a vizsgálati protokollok egységesítése, mivel a kiértékelő szoftver csak meghatározott technikai beállításokkal elvégzett  vizsgálatok képanyagát tudja értékelni. A Pécsett működő Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratóriumban a neurológus kollégákkal együtt a stroke-CT-vizsgálatok  értékelésére strukturált leletsablon is kidolgozásra került, ami a stroke-regiszter adatbevitelét segíti, tehát a radiológiai értékelés szemléletben és tartalomban is egységessé vált az pécsi Orvosi Képalkotó Klinikán. Ez a sablon a Medsol kórházi információs rendszerben működik, tehát a Medsol széles körű (OKFŐ intézmények) bevezetése után akár országosan alkalmazhatóvá válik. 
Ez a példa rávilágít arra, hogy milyen lehetősége/felelőssége van az irányító radiológiai osztálynak a társintézmények szakmai munkájának támogatásában. A teleradiológiai  tapasztalat mutatja, hogy a centrumban dolgozó radiológus számára kiemelt fontosságú, hogy a különböző intézményekből azonos protokoll szerint készült vizsgálatokat értékelhessen. Ezzel több szakmailag fontos célt is elérhetünk:

  1. sugárterhelés kordában tartása – megfelelő mérések alkalmazása,
  2. kontrasztanyag-felhasználás optimalizálása,
  3. MPR-rekonstrukciók standard elvégzése,
  4. MR-vizsgálatok esetén a vizsgálati idő optimalizálása.

A felsorolás bizonyosan folytatható…
Tehát a hálózatba szerveződő radiológiai munkahelyeken kötelező jelleggel szükséges a vizsgálati protokollok egységesítése – természetesen a Szakmai Kollégium/MRT, valamint a nemzetközi irányelvek alapján. Az egységes medikai rendszer kialakítása fontos cél, melynek segítségével a páciensinformációk elérhetőek lesznek, de a leletezéshez szükséges  információk a korrekt beutalók révén kell, hogy megérkezzenek, hiszen ez a leletezési munka hatékonyságát nagymértékben javítja. És persze tudjuk, hogy a korrekt beutaló  kikényszerítése egy örökös küzdelem, de vélhetően, amíg a mesterséges intelligencia ezt a közeli jövőben meg nem oldja, addig ki kell tartanunk.
Az egységes vizsgálati protokollok meghonosítása mellett lehetőség nyílik az egységes leletezési szempontok alkalmazására, amihez szükséges természetesen a helyi radiológus  kollégák együttműködése, adott esetben új leletezési protokollok bevezetése, melyeknek a klinikumra is érdemi hatása lesz. Látnunk kell tehát azt is, hogy a képkommunikáció egy  oktatási platformot is jelent, mely az irányitó intézményen kívül dolgozó kollégák és szakorvosjelöltek részére hatékony segítséget jelent a képzésben és továbbképzésben. A helyi vizsgálatokat a helyi szakorvosjelölt(ek) tudják leletezni, melyet az irányító intézményben dolgozó radiológus kollégák validálhatnak és szükség szerint akár online  konzultáció is kezdeményezhető.
A teleradiológiában idehaza is többéves gyakorlat az online oktatás a szakorvosképzésben és -továbbképzésben is. Ennek fontos sajátossága, hogy a tudás valóban határok nélkül  átadható, nem csak egy adott intézményben jelen lévő tudás elsajátításának lehetősége áll a kollégák rendelkezésére, hatékonyságát pedig egyre több, az oktatásban részt vett kolléga tanúsíthatja.
A képzésben erős orvosi képalkotó klinikák terhelése a megyei integráció után egyértelműen növekedett – a budapesti klinika feladata az intézményi összevonások (OMIII, ORFI,  Merényi) által is ugrásszerűen nőtt –, ha úgy tetszik, Budapesten is létrejött a vidéki klinikákhoz hasonló integráció.
Nem kétséges, hogy az integrált radiológiákon elindult egy minőségi emelkedés, ami egy hosszú fejlődés kezdete, de az is nyilvánvaló, hogy vannak olyan megyék, ahol az  integráció nem segít, vagy olyan intézmények (Budapest), amelyek nem részesei az integrációnak.
Utóbbiak támogatása közös feladat/kihívás: jól képzett, a szakmai minőségre igényes szakorvosok képzése az egyetlen irány, mely a jövő felé indul.

IRODALOMJEGYZÉK:

  1. Kis Zs, Lombay B: A radiológus orvosok helyzetének elemzése
    Magyarországon 2007-ben. Magy Radiol 2008; 82(1-2): 46-52.
  2. Botz B, Tóth A, Bogner P: A képi diagnosztikai adatmennyiség, esetszám, valamint a diagnosztikus munkaterhelés emelkedése egy magyar klinikai centrumban. Orv Hetil 2024; 165(48): 1894-1903. doi:10.1556/650.2024.33159 
  3. Gerard P, Kapadia N, Chang PT, et al.: Extended outlook: description, utilization, and daily applications of cloud technology in radiology. AJR Am J Roentgenol 2013; 201(6): W809-W811. doi:10.2214/AJR.12.9673
  4. Bogner P, Chadaide Z, Lenzsér G, et al.: Stroke-ellátást támogató teleradiológiai hálózat a Nyugat- és Dél-Dunántúlon. Orv Hetil 2021; 162(17): 668-675.  doi:10.1556/650.2021.32097
  5. Szikora I, Magyar B, Téglás S, et al.: Mesterséges intelligencia alapú országos döntéstámogató rendszer bevezetése a hazai stroke-ellátás javítására. Lege Artis Med 2024; 34(3): 145-152. doi:10.33616/lam.34.0145
  6. Royal College of Radiologists: Clinical radiology workforce census 2024. The Royal College of Radiologists, London, UK, Hozzáférhető (2025. 09. 05.): https://www.rcr.ac.uk/media/4imb5jge/_rcr-2024-clinical-radiology-workforce-census-report.pdf
  7. Christensen EW, Parikh JR, Drake AR, et al.: Projected US radiologist supply, 2025 to 2055. J Am Coll Radiol 2025; 22(2):161-169. doi:10.1016/j.jacr.2024.10.019