PáciensInfó+ 

 Cikk: 

Míg a CT- és MRI-vizsgálatokat általában azért használják, mert széles körben elérhetőek és következetes eredményeket adnak, a fejlett nukleáris medicina technikák, például a PET/CT integrálása jelentős előrelépést jelent a neuroendocrin tumorok kezelésében. A PET/CT képalkotás segít megérteni a neuroendocrin tumorok molekuláris és funkcionális jellemzőit, lehetővé téve a primer tumorok pontos lokalizációját, a betegség terjedésének pontos értékelését és a progresszió hatékony nyomon követését. Emellett fontos információkat szolgáltatnak, amelyek segítenek az orvosoknak a legjobb célzott kezelések, például a PRRT kiválasztásában. A PET/CT-nek mint hibrid képalkotó technikának ez az átfogó integrációja jelentősen javítja a neuroendocrin tumorok multidiszciplináris kezelését, támogatja a diagnosztikai pontosságot és optimalizálja a kezelési eredményeket.
 

A PET/CT képalkotás olyan fejlett diagnosztikai eszköz, amely egyesíti a CT részletes anatómiai ábrázolását a PET által nyújtott metabolikus és funkcionális információkkal.
Ez teszi a PET/CT-t felbecsülhetetlen értékű forrássá a rák kimutatásában és kezelésének követésében. A PET/CT-vizsgálatokat nemcsak a rák jelenlétének megállapítására használják, hanem a folyamatban lévő kezelések hatékonyságának nyomon követésében és a betegség terápia utáni kiújulásának kimutatásában is hasznosak.
Ez az innovatív technológia döntő szerepet játszik a személyre szabott kezelési tervek kidolgozásában, biztosítva, hogy minden beteg a rendelkezésre álló leghatékonyabb és legcélzottabb terápiát kapja, ezáltal növelve a sikeres kimenetel és a jobb életminőség esélyét.

A tüdőfibrózis klinikai-funkcionális gyanújával, valamint a hajlamosító betegségek, vagy a családi anamnézis miatt nagy kockázatnak kitett betegeknél nagy felbontású mellkasi CT-t kell végezni a tüdőfibrózis jeleinek minél korábbi felismerése érdekében.
A fibrotikus tüdőbetegségek progresszív viselkedést mutathatnak, ami csökkent túléléshez vezethet, ezért a korai diagnózis döntő fontosságú az azonnali antifibrotikus kezelés biztosításához.
A radiológusoknak nemcsak a fibrózis korai felismerésében és nem invazív diagnózisában, hanem a betegség progressziójának és szövődményeinek értékelésében is kulcsszerepük van.
A pontos betegkezeléshez elengedhetetlen a pulmonológusokkal, reumatológusokkal és patológusokkal való interdiszciplináris együttműködés.
-

A mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) biztonságos eljárás, ha a megfelelő biztonsági keretek között végzik, azonban nem mentes a lehetséges kockázatoktól.

Egyes, a mindennapi gyakorlatban ritkábban előforduló betegcsoportok esetében ezek a kockázati tényezők fokozottan érvényesülnek, és a kockázatok minimalizálása és a beteg számára nyújtott előnyök maximalizálása érdekében különös gondossággal kell eljárni a megfelelő eljárás kiválasztásakor.
-

Az intervenciós radiológia nem sebészeti, hanem a bőrön és az artériákon keresztül történő, úgynevezett endovaszkuláris kezelési lehetőségeket kínál számos artériás betegség kezelésére.
Az endovaszkuláris eljárások gyakran igénylik az erekhez való hozzáférést, ami néha olyan problémákhoz vezethet, mint a vérzés vagy fertőzés.
A biztonság és a hatékonyság növelése érdekében ajánlott az eljárás elején ultrahang segítségével a tűt az érbe vezetni.
Az eljárás után speciális VCD-kkel (érzáró eszközök) el lehet zárni az artériában lévő kis lyukat, lehetővé téve a személy számára, hogy gyorsabban felálljon és járjon. A VCD-k olyan problémákat is okozhatnak, mint például a véráramlás akut megszakadása, amelyet iszkémiának neveznek, és amely további kezelést igényel.
A jelenlegi adatok szerint ezek a szövődmények ritkán fordulnak elő, és a VCD használata biztonságosnak tekinthető.
-

A kolesteatomák nem rákos daganatok, amelyek a bőrrel kapcsolatos anyagot tartalmaznak.
Mélyen a fülben nőhetnek és károsíthatják a helyi struktúrákat, ezért gyakran sebészi úton távolítják el őket.
A komputertomográfia segíthet a műtétek megtervezésében, valamint a cholesteatomák elhelyezkedésének és hatásainak bemutatásában.
A mágneses rezonanciás képalkotás új módszerei bizonyítottan jobban ábrázolják a kolesteatomát, és míg korábban további műtétre volt szükség a kolesteatomák újranövekedésének kimutatásához, ma már sok esetben a mágneses rezonanciás képalkotás használható helyette.
Ez a dokumentum azért készült, hogy segítse a radiológusokat a képalkotó eljárások megfelelő alkalmazásában a cholesteatomás betegek esetében.
-

A képalkotás alapvető szerepet játszik az onkológiai betegek kezelésre adott válaszának értékelésében, mivel alapvető információkat szolgáltat a prognózissal és a túléléssel kapcsolatban.

A klinikai vizsgálatokba bevont betegek CT-jének és MRI-jének értékelésére speciális kritériumokat dolgoztak ki, amelyeket a radiológusoknak ismerniük kell.

E kritériumok alapelvei a klinikai vizsgálatokban részt nem vevő betegek vizsgálatainak jelentésére is alkalmazhatók.
-

Jelenleg és általánosan hiányzik a strukturált és teljes dokumentáció minden olyan implantátumról, amellyel az egyes betegek rendelkeznek.
A betegeknek ezért egész életükön át nyilvántartást kell vezetniük az elvégzett sebészeti beavatkozásokról és az esetleges implantátumokról, valamint az egyéb idegen testek létezéséről, akár ferromágneses, akár nem.
Ezenkívül a betegnek soha nem szabad szándékosan eltitkolnia a beutaló orvos előtt az ilyen jellegű ismereteket.
Az MRI-vizsgálat előtt mindig részletes kockázat-haszon elemzést kell végezni.
A kockázatokat az itt leírt fizikai alapismeretek alapján lehet megítélni.
-

A folyadékgyülemek bőrön keresztül (perkután) való elvezetése általában biztonságos és egyszerű beavatkozásnak tekinthető. 
Az intervenciós radiológusok játszanak szerepet a 3 cm-nél nagyobb folyadékgyülemek terápiájában.
Ezeknél vagy perkután vagy sebészi drenázsra van szükség, mivel az antibiotikumok nem érnek el elegendő koncentrációt az ilyen méretű tályogüregekben.
A műtéttel összehasonlítva a perkután drenázs hasonló vagy magasabb sikerességi arányokkal, valamint alacsonyabb morbiditással és mortalitással jár.
A perkután megközelítéssel járó egyéb előnyök között meg kell említeni az általános érzéstelenítés elkerülését, az összenövések kialakulásának és a fertőzés terjedésének kisebb kockázatát, valamint a kezelés ambulánsan történő elvégzésének lehetőségét.
-

Az olyan körülírt emlőelváltozásokat, mint a tapintható mell- vagy hónalji csomó, a mellbimbó váladékozása, bőrelváltozások vagy fájdalom, alaposan meg kell vizsgálnia a szakorvosnak. A legtöbb esetben a betegre szabott képalkotó diagnosztikai megközelítés ajánlott annak megállapítására, hogy a kiváltó ok jóindulatú vagy rosszindulatú.
A legtöbb 40 évesnél fiatalabb nő esetében az ultrahang a választandó képalkotó módszer, amelyet indikáció esetén digitális mammográfia vagy digitális emlő tomoszintézis egészít ki.
A 40 évesnél idősebb korcsoportban a mammográfia vagy a tomoszintézis a szokásos módszer.
Meghatározatlan vagy gyanús lelet esetén biopsziát kell végezni. 
Negatív képalkotás és erős klinikai aggályok esetén biopszia vagy további képalkotó eljárások, például MRI vagy kontrasztanyagos mammográfia alkalmazása javasolt.
A tünetek fennállása a negatív kezdeti diagnosztikai vizsgálat után újabb konzultációra késztet.
-

A petefészekdaganat gyakori egészségügyi probléma, és a kezelések nagyon eltérőek lehetnek. 
A helyes diagnózis és a betegség kiterjedésének értékelése alapvető fontosságú a megfelelő kezeléshez.
Az ultrahang az első választható képalkotó módszer, amelyet nem egyértelmű esetekben az MRI követ.
Az MRI különbséget tesz a szövettípusok között, és az O-RADS MRI-pontszámmal együtt segít a kockázatértékelésben. Rák gyanúja esetén kontrasztanyagos CT-t használnak a stádiummeghatározáshoz és a kezelés tervezésének irányításához. A pontos képalkotás döntő fontosságú a kezelésben, segítve a diagnózist, a stádiumbeosztást és a megfelelő kezelés  meghatározását. A diagnózisban és a kezelésben részt vevő valamennyi orvos részvételével külön megbeszélést kell tartani.
-

A radiológusoknak jól kell ismerniük a prosztata MRI-alapú pontozási rendszereket és azok alkalmazását a prosztata carcinoma különböző kezelési megoldásaiban.
A szabványosított leletkészítés fokozza az MRI gyakorlati hasznosságát a kezelésben.
Megkönnyíti annak integrálását a rutin gyakorlatba, a betegek eredményeinek javítása érdekében.
-

Az emlőrákszűrés a kisebb rákos megbetegedéseket még a tünetek kialakulása előtt felismeri, ami a legtöbb esetben kevésbé agresszív kezeléshez és hosszabb túléléshez vezet. Az emlőrákszűrést eddig főként mammográfiával végezték, amely még mindig nagyon hatékony képalkotó módszernek számít, de elismert gyengeségei is vannak. 
A szűrővizsgálat eredményessége például a személyes jellemzőktől, a családi anamnézistől és az emlő sűrűségétől függően változhat. Ma már vannak bizonyítékok arra, hogy az ilyen és néhány más tényező figyelembevétele a személyre szabottabb szűrés érdekében, valamint más szűrési módszerek bevonása segíthet az emlőrák korai diagnózisának további javításában. Jelenleg több tanulmány is vizsgálja ezeket a szempontokat.
-

A szívbetegség diagnózisa fontos a kezelés lehetővé tétele és a jövőbeli szívroham kockázatának megelőzése érdekében. A szívbetegségek vizsgálatára többféle vizsgálat áll rendelkezésre, amelyek különböző információkat szolgáltatnak. A komputertomográfiás vizsgálatok a szívet ellátó erek szűkületéről és e szűkületek okáról nyújtanak információt. Más vizsgálatok, például a mágneses rezonanciás képalkotás és a nukleáris medicina vizsgálatai egyéb információk mellett a szívizom vérellátásáról is tájékoztatást nyújtanak. A képalkotó vizsgálat kiválasztása a beteg tüneteitől, kockázati tényezőitől és korábbi kórtörténetétől függ, és egyes esetekben egynél több vizsgálatra van szükség. Az e vizsgálatokból származó információkból következtetni lehet arra, hogy a betegnek előnyös lesz-e a koszorúér-betegség gyógyszeres vagy egyéb kezelése.
-